Társkereső közösségi oldal

Ennek Nehéz Címet Adni
2014-11-27 10:31:55
Sziasztok!

Régen nem jártam erre. Ennek a legfõbb oka, hogy én komolyan gondolom a társkeresést, és itt nem sok új regisztráló van, aki érdekelne, az olyan messze van, h soha nem tudnánk egy kapcsolatot fenntartani... Hosszú, gondolom mind átéltétek már az összes létezõ szituációt.

Szóval csak a közösség tart itt, viszont más oldalakkal próbálkozom. Nagyon-nagyon kevés sikerrel.
A tapasztalat az, h ugyanazok a bunkók az összes oldalra beregisztrálnak és mindegyiken ugyanavval a céllal, hogy cseszegessék a másikat.

Ha netán mégis ráakad az ember egy új arcra, akkor 99%-ban kiderül, h hát õ mégsem egészen az akinek mondja magát. De én meg szemét vagyok, mert ezen megsértõdök... (pl: házas, csak anyát akar a gyerekének, csak dugni akar, most szabadult a sittrõl!?....) Hol vannak a rendes emberek? Tényleg nincs?

És amikor már kezdenéd feladni a reményt, jön valaki, akinek pont az a véleménye, mint neked és õ is pont besokallni készül az egész rendszertõl. E-mail cím csere után kialakul hamar a szimpátia.

Ebben az esetben egy tényleg értelmes, okos emberrõl beszélünk, kis testi hibával. És tudjátok mit? Lesz*rom, mert végre van egy rendes ember, aki õszintén vállalja magát, és legyünk õszinték: SENKI sem tökéletes. Csak valaki rejtegeti.

Szóval hosszú levélváltás. Boldog voltam. Ugyan voltak apróbb félreértések, de ez mind csak abból adódott, h nem ismertük egymást.
Majd ez elkezdett fokozódni, mindenbõl sértõdés lett, én meg csak magyarázkodtam, de komolyan.

Alap eset, este elköszöntem, h megyek aludni, és kiléptem. Reggel a következõ üzente várt: " Már válaszolni sem kell? na szevasz"
????
Számon kértem, h mi a franc?
Erre még én voltam a bunkó, hogy hajnali 0:45-kor elmentem aludni
Itt mondtam, h ennek semmi értelme, mert utálom állandóan ismételni magam, nem akarok megmagyarázni olyan dolgokat, amik tök nyilvánvalóak és elegem van az állandó hisztibõl.
Válasz: Biztos van valakim. És ha ekkora bunkó vagyok, akkor lépjek le.
Na, megint magyarázkodás, h ki a frász mondott ilyet...stb, megint az elején voltunk. Aztán megint és megint és megint...
Meguntam.
Elköszöntem. Hogy együtt ez nem fog menni.
- "Mert ez is az én hibám, na kössz!"

Itt jön egy ilyen homlokra csapós mém

A f*sz érti a hisztis p*csákat!

Komolyan, Urim!
Minden tiszteletem, most már értem.

Lassan esett le, de ez egy tipikus csaj volt.
És igen, tényleg nem értettem meg...
És igen, én vagyok a hibás, amiért nem állok készen az állandó hangulatingadozásokra.
Könyörgöm magamat is épp elég elviselni, nehogy már én legyek egy stabil pasi a kapcsolatban?!

Lehet, h nem vagyok egy tipikus nõ, de azért nem is vagyok férfi. És komolyan nem tudom, h szerencsétlen, tényleg ennyire nõi jellem, vagy csak nem vállalta még fel magát. Mindenesetre nekem nem volt türelmem hozzá.

Alig várom a következõ delikvenst!

Uram atyám!
Irány a kolostor!