Társkereső közösségi oldal
Teltlanyok.Hu Blogger
A blog jelenleg fejlesztés alatt áll,ezért nem érhetö el az összes opció.
A fejlesztéssel sietünk ahogy tudunk,addig kitartás:)
[Legújabb Blogok] [Véletlenszerü] [Összes Blog]
A Jimmy Sztori - lia84 Bejegyzése
A Jimmy Sztori
2014-04-28 09:03:45
Sziasztok!
Ha már elkezdtem égetni magam, akkor folytatom.
Csak és kizárólag azért, hogy okuljatok mások hülyeségeibõl! :)
Ez a történet valamikor õskor után 3 évvel történt, egy nagyon kellemes május végi napon.
Ilyenkor felénk vagy egy fesztivál, ami igazából arról szól,h minden odavalósi hazalátogat és iszik, annyit aminnyit csak tud. :)
Nem akartam szégyent hozni eme szép hagyományokra, így belevetettem magam az alkohol élvezetébe.
Akkoriban még nem tudtam, hogy mit mivel kell keverni és hol is van a mérték. Pontosabban, van az a mondás, hogy "inni csak mértékkel és tartózkodással lehet. Mérték a vödör, tartózkodás az asztal alatt."
Annak idején nem kellett félteni. Mindenben benne voltam, ami vad volt és izgalmas. Mondjuk úgy, hogy ha majd mesélnem kell az unokáimnak, akkor nem fog beleférni egy 10 perces róka és hollóba.
Vissza az ominózus történthez. Egy idõ után elhagytuk egymást a barátainkkal. Volt aki elfárad és megpihent valamelyik pinceközben, füvön... (gyengék voltak)
Belefutottam egy régen nem látott jóbarátomba és a vele tartó ismeretlen srácokba. Rövid ismerkedés után az orrom elé dugtak egy 2 literes flaskát, benne valami löttyel. De addigra a vodka már megtette a hatását, és az opálos agyam végleg feladta a racionalitásért való küzdelmet.
Az üveg gazdájával leváltunk a többiektõl és elkezdtük elfogyasztani azt a valami rettenetet, amit fehérboros 7up-nak hívtak. Akkor tudtam meg, hogy nem bírom a bort. Kb a 10 korty után, az agyam végleg kiszállt a játszmából és csak nagyon foszlányos emlékeim vannak.
Arra emlékszem, h a tömegtõl félrevonultunk és egy idõ után az a srác a számban matatott a nyelvével.
Elég késõre járt és kezdtem józanodni, így levakartam magamról és elindultam a srácokat megkeresni. Ez még abban az idõben volt, amikor 10 emberbõl csak 3nak volt mobilja, és hiába hívogattam azokat is , egyik sem vette fel.
Végül szép lassan elõkerült mindenki és megbeszéltük, h hol találkozunk és együtt megyünk haza. Kb. itt már vagy egy órája józanodhattam és kezdtem a kora hajnali derengésre eszmélni, a fej és gyomorfájásra. Nem voltam valami jól. Egy név visszhangzott a fejemben: Jimmy. Gondoltam, h az a srác lehet, akivel együtt ittunk, de ennél többre nem emlékeztem.
Egyszer csak felbukkant a régi jóbarát és barátai. Az egyik kivált közülük és felém tartott, beleborult a nyakamba és meg akart csókolni. Hátra hõköltem és csak hitetlenkedve bámultam az ismeretlen arcba. Majd egy hang hozzá fordult: "Jimmy, gyere már!"
Jimmy. Atya ég! Mosolyt erõltettem magamra, búcsú puszi, majd lefagytam.
Barátnõm megérkezéséig csak bámultam a srác hûlt helyét és megfogadtam, hogy soha többé nem iszok bort, fõleg nem keverve és pláne nem annyit, hogy az agyamat teljesen kilõjem.
Na, most a Jimmy nem az Imre beceneve volt, mint mostanában divat. Emlékeztek még egy itthon népszerû énekesre, aki fejbe lõtte magát egy szilveszter este? Igen, a Zámbó Jimmy.
Hát... A srác vagy 30 évvel fiatalabban és rövid hajas kiadásban, egy az egyben úgy nézett ki.
Késõbbiekben ez rengeteg poén forrása lett, és még késõbb, sajnos kiderült, h lett közös ismerõsünk és Jimmynek is meg volt a maga sztorija a dologról. De elég ciki, mikor ezt egy harmadik, ismeretlen ember meséli el...
Végül is fiatalság bolondság!
Legyen az a tanulság, hogy bár az alkoholnak vannak jótékony hatásai és elég jó gátlás oldó is, de a mértéket és tartózkodást, próbáljuk pohárra és asztal fölé korlátozni.
Aztán úgy 4 évvel késõbb a kedves jóbarátom tartott egy bulit. Hát nála a vödör volt a mérték mindig is, és 2 házi pálesz a beugró, Ami mindjárt megalapozta a hangulatot. Iszonyatos jó bulikat csinált.
És akkor egy ismert, de nagyon régen eltemetett nevet hallottam a tömegben: Jimmy!
De ez már egy másik történet. :)
2014-04-28 09:03:45
Sziasztok!
Ha már elkezdtem égetni magam, akkor folytatom.
Csak és kizárólag azért, hogy okuljatok mások hülyeségeibõl! :)
Ez a történet valamikor õskor után 3 évvel történt, egy nagyon kellemes május végi napon.
Ilyenkor felénk vagy egy fesztivál, ami igazából arról szól,h minden odavalósi hazalátogat és iszik, annyit aminnyit csak tud. :)
Nem akartam szégyent hozni eme szép hagyományokra, így belevetettem magam az alkohol élvezetébe.
Akkoriban még nem tudtam, hogy mit mivel kell keverni és hol is van a mérték. Pontosabban, van az a mondás, hogy "inni csak mértékkel és tartózkodással lehet. Mérték a vödör, tartózkodás az asztal alatt."
Annak idején nem kellett félteni. Mindenben benne voltam, ami vad volt és izgalmas. Mondjuk úgy, hogy ha majd mesélnem kell az unokáimnak, akkor nem fog beleférni egy 10 perces róka és hollóba.
Vissza az ominózus történthez. Egy idõ után elhagytuk egymást a barátainkkal. Volt aki elfárad és megpihent valamelyik pinceközben, füvön... (gyengék voltak)
Belefutottam egy régen nem látott jóbarátomba és a vele tartó ismeretlen srácokba. Rövid ismerkedés után az orrom elé dugtak egy 2 literes flaskát, benne valami löttyel. De addigra a vodka már megtette a hatását, és az opálos agyam végleg feladta a racionalitásért való küzdelmet.
Az üveg gazdájával leváltunk a többiektõl és elkezdtük elfogyasztani azt a valami rettenetet, amit fehérboros 7up-nak hívtak. Akkor tudtam meg, hogy nem bírom a bort. Kb a 10 korty után, az agyam végleg kiszállt a játszmából és csak nagyon foszlányos emlékeim vannak.
Arra emlékszem, h a tömegtõl félrevonultunk és egy idõ után az a srác a számban matatott a nyelvével.
Elég késõre járt és kezdtem józanodni, így levakartam magamról és elindultam a srácokat megkeresni. Ez még abban az idõben volt, amikor 10 emberbõl csak 3nak volt mobilja, és hiába hívogattam azokat is , egyik sem vette fel.
Végül szép lassan elõkerült mindenki és megbeszéltük, h hol találkozunk és együtt megyünk haza. Kb. itt már vagy egy órája józanodhattam és kezdtem a kora hajnali derengésre eszmélni, a fej és gyomorfájásra. Nem voltam valami jól. Egy név visszhangzott a fejemben: Jimmy. Gondoltam, h az a srác lehet, akivel együtt ittunk, de ennél többre nem emlékeztem.
Egyszer csak felbukkant a régi jóbarát és barátai. Az egyik kivált közülük és felém tartott, beleborult a nyakamba és meg akart csókolni. Hátra hõköltem és csak hitetlenkedve bámultam az ismeretlen arcba. Majd egy hang hozzá fordult: "Jimmy, gyere már!"
Jimmy. Atya ég! Mosolyt erõltettem magamra, búcsú puszi, majd lefagytam.
Barátnõm megérkezéséig csak bámultam a srác hûlt helyét és megfogadtam, hogy soha többé nem iszok bort, fõleg nem keverve és pláne nem annyit, hogy az agyamat teljesen kilõjem.
Na, most a Jimmy nem az Imre beceneve volt, mint mostanában divat. Emlékeztek még egy itthon népszerû énekesre, aki fejbe lõtte magát egy szilveszter este? Igen, a Zámbó Jimmy.
Hát... A srác vagy 30 évvel fiatalabban és rövid hajas kiadásban, egy az egyben úgy nézett ki.
Késõbbiekben ez rengeteg poén forrása lett, és még késõbb, sajnos kiderült, h lett közös ismerõsünk és Jimmynek is meg volt a maga sztorija a dologról. De elég ciki, mikor ezt egy harmadik, ismeretlen ember meséli el...
Végül is fiatalság bolondság!
Legyen az a tanulság, hogy bár az alkoholnak vannak jótékony hatásai és elég jó gátlás oldó is, de a mértéket és tartózkodást, próbáljuk pohárra és asztal fölé korlátozni.
Aztán úgy 4 évvel késõbb a kedves jóbarátom tartott egy bulit. Hát nála a vödör volt a mérték mindig is, és 2 házi pálesz a beugró, Ami mindjárt megalapozta a hangulatot. Iszonyatos jó bulikat csinált.
És akkor egy ismert, de nagyon régen eltemetett nevet hallottam a tömegben: Jimmy!
De ez már egy másik történet. :)
