Társkereső közösségi oldal

Boncasztalon X-Men: Az Elsõk
2011-07-19 08:45:03
[IMG]http://goldinfo.uw.hu/keptar/foto/agos679599159.jpg [/IMG]
[b]Már csak a legelvakultabb rajongók nem merik bevallani önmaguknak. Nehogy letörjön büszkeségük, képükbe vágom én. Az X-Men: Az elsõk bizony egészen fogyasztható mozira sikeredett! S az még hagyján, hogy elmarad a bukásban reménykedõ keményvonalasok tömeges harakirije, az igazán ritka eredmény az, ha egy franchise elõzménye frissen és élõn tudja tartani a történetet. Pedig szuperhõsök áradatával durvulnak idén a mozik, dübörög a konkurencia ezerrel. Unhatjuk már a faszikat, nem? Nem. Sokan vágyunk mutánsok tömegére, talán magunk is azok szeretnénk lenni. Ezért nincs mese, lélekszakadva rohanni moziba! Mert mibõl lesz a cserebogár? Megtudhatjuk.
Különleges képességekkel megáldott csodalényekbõl tehát nem lesz hiány. A film elején helyszínek és mutánsok sokaságát zúdítják nyakunkba. Van rendesen jövés-menés, s az információk sûrûjében alaposan fölköthetjük a gatyánkat. Mindez másképpen is fölfogható. Lassú rávezetés folyik itten, szerteágazó, részletekbe menõ módon. Masszívan feszülnek az eseményekkel. Erõteljes karakterfejlõdés érezhetõ. Van egyfajta idegtépõ hangulat is, talán a zenétõl? Viszont az eltúlzott mozgalmasságban reménykedõk éhkoppon maradnak. Nincsenek félórás tömegbunyók. Az alkotók hajszálon táncolnak, bukta is pakliban. A második felénél aztán magasabb fokozatba kapcsolnak, bevetik a nagyágyúkat. A számítógépes effektek lágyak és hihetõk. Az akciójelenetek grandiózusak és határozottak, egyedüli bánatom a mennyiségükkel adódik. Lehetne picivel több is, nem csak a fináléra tartogatnák a puskaport. A jellemábrázolás mutáns hõseink új lelki mélységeit mutatja meg. Egyszerûen elsuhan mellettünk az idõ, ahogy a film padlógázzal elrobog mellettünk.
A történet mozgatórugója az ifjú Charles Xavier és Erik Lehnsherr, a késõbbi Magneto kapcsolata. Ketten viszik a prímet, azaz mégsem. Hisz mindegyik fiatalnak megadatik a maga dicsõ pillanata. A bajt ott érzem, mivel sokan lennének, idõnként úrrá lesz a káosz a sztoriban. Az ember meg hajlamos szívügyének tekinteni a szemétládák szeretetét. A franc se tudja miért, könnyebben tudok azonosulni a trógerokkal. Ezért a film legjobb jeleneteiért járó díjat Michael Fassbender és tahó vigyorával gonoszkodó, ezáltal örömmel utálható Kevin Bacon söpri be. Persze, mások sem panaszkodhatnak, csak éppen másodhegedûsek. Még James McAvoy is, valamiért. Érdekes, csapjanak agyon, de nekem Michael Fassbender a Sean Connery által megformált James Bondot juttatta eszembe.

Ami különösen átjött, a korrajz. A hatvanas évek atmoszférája jól érzékelhetõ. Alaposan rányomultak a hitelességre. A ruhákra, hajviseletre, no meg a technikai kütyük is jól helyükön vannak. De olyan módon, hogy mai szemmel nézve mosolyogtatóan elavult vacakok, de akkoriban futurisztikus cuccok benyomását keltették. Nem lehetett könnyû dolga a készítõknek. Országok és helyszínek váltogatják egymást iszonyat sûrûn. A humorvonal is szépen érvényesül. Fõleg a kiképzés perceire gondolok, de máskor is akad pár jól elhelyezett beszólás. Igen, vannak utalások, kikacsintások is. Továbbá, hanyagolták a szájbarágós dumákat. Az X-Men univerzum anyatejét cumizgatók már eléggé nagyfiúk ahhoz, hogy hülyének legyenek nézve. Némely mutánsot azonban túllihegtek, egyszerûen komolytalanok. Ha szándékos koncepció, gratula.
Igazán nem lehet panasz a film látványvilágára sem, ennyi azonban kevés lenne a boldogsághoz, még azok számára is, akik rajongói a nagy csinnadrattával törtetõ filmeknek. Egyébként is, nem mindent elsöprõ akcióáradatot kapunk, viszont azok vérprofi módon megcsináltak. Fõleg a vége, az mindent visz. Egyszóval, csupán vizuális orgazmussal operálni már nem elég, s itt jön a képbe az elején emlegetett vontatott történetvezetés, hisz pont a végére érik össze. Na, ez most jó elmebeteg mondat lett, de aki látta a filmet, érti, mirõl szövegelek.

X-Men: Az elsõk értékelés: Az a helyzet, nekem bejött. Mondhatnám remek színészeit, szépen összerakott sztoriját, meg az elképesztõ körítést. Nyilván, nem mondanám tízpontos talajgyakorlatnak, voltak már jobbak is a mezõnyben. De megvan benne minden, mint a búcsúban. Dráma, árnyalt jellemek, a hatvanas évek levegõje szinte beszippantható, mutánsok hada és még populáris is. Igazán nem lehet rá panasz, mindenki számára befogadható.

Értékelés: 7,5/10
BEMUTATÓ ITT:[/b]
[URL=http://www.youtube.com/watch?v=frcCCHb9LHc]http://www.youtube.com/watch?v=frcCCHb9LHc[/URL]