Társkereső közösségi oldal

ÚJ MAGYAR BARÁTSÁGÜNNEP : )
2010-04-24 15:58:03


Sokat nevettünk régen, amíg együtt voltunk ... Párommal azon, hogy Anyósom, a drááága Mama (amilyen rafkós vén csaj, csak teszi a bugyutkát, hogy nem ért a számítógéphez, szerintem titokban minden éjjel – amikor épp nem a többi :pussy –val a seprût nyergeli – az én e-mail-jeimet és letöltéseimet skubizta, úgyhogy jó lesz, ha csak szépeket írok a drááága ... khm ... és okos Mamáról .... (na jó, ennyi anyósdicsõítéstõl nõtársaim kizárnak az ÖTYE-clubból :D ), szóval sokat nevettünk a Mama dohogásán, amit rendszeresen a fejemhez vagdalt, bár melóztam, háztartottam és privát lelkesedésbõl utántanítottam a kölyköket, mert a gimibe szerintem csak – nemük szerint - csajozni, illetve pasizni, valamint bandázni és tanárbosszantani jártak. A szerintem, - és a ma már „Exem” névre hallgató valahai Párom szerint is - sikeresen megvalósított "jó anya+jó társ feladatrendszer, alias „Család-project :D" „eredményes kivitelezése” ellenére a Mama rendszeresen megmorgott, mondván: „Fiam! (így szólított a Drááága) Mi lesz velünk, ha Te mindig valami lazaságon töröd a fejed és az agyad folyton csak az ünnepelgetéseken jár?! Az élet nem habostorta!” Hááát a kedves Mamával tényleg nem! – gondoltam mindig némán és mosolyogva mint a szentek, de mi tagadás, ha õszintén visszanézek arra a rengetegsok esztendõre, ami felnõttekké érlelte a csemetéket, a családi hétköznapok igazából tényleg szinte semmi másból sem álltak, mint ünnepbõl, vagy az ünnepre készülõdésbõl. Mindannyiunk születésnapja, névnapja, a barátaink névnapja, a katolikus és a zsidó ünnepek, a gyerekeink sikereinek ünnepei, bolondozás a hivatalos, állami ünnepeken, évfordulóink, hatalmas össznépi zsivajgások a lakásban, a nyarciban, éttermekben, vagy bárhol, ahol ki lehetett állni a hétköznapokból egy idõre, bármi ünnepelhetõség okán, lehetett jókat fõzni, koccintani, hatalmasakat beszélgetni, összefutni a barátokkal, együtt lenni a nagycsaláddal, emlékezni, örülni így-úgy, szóval ünnepelni. Igen! Igaza van a mamának! (Asszonytársak, ne kövezzetek meg! :D) Olyan alkat vagyok, hogy mindig azt keresem, hogyan lehet a helyzetet megvidámítani, különlegessé tenni, hogyan lehet a hétköznap-szürkét ünnep-szinessé, vagy legalább is ünnepélyes-bársosnyos szürkévé varázsolni. Visszaemlékszem, igen, tényleg! Minden alkalmat és pillanatot megragadtam a megemlékezésre, a vidámságra, az ünneplésre. A Mama szerint gyerekes, szélsõségesen komolytalan voltam. Igen. Bevallom. Belátom. Igen! De jól éreztük magunkat, Õ is jól volt közöttünk és [b]én meg még ráérek megkomolyodni, ha felneveltem a Második Generációst ...!!![/b]:dbg

Maradok tehát a mindent megcsodáló, minden szépért-jóért lelkesedõ, bandázós-bulizós, az ünnep-ünneplõ bolond!

Meg vagyok én még a Valentin-nappal is, engem nem zavar, hogy angolszász a forrásvidéke és nem hagyományosan népi. A „fogyasztói társadalom által gerjesztett ajándékvásárlási-küldési kényszerességrõl” sem itt és most rántom le a keresztvizet ... :D

Inkább azon gondolkodom, hogyan legyen nekünk eggyel több ünnepünk. ... Óh, drááága Mama, ha látnád, mennyire inspiráló a Te lényed mind a mai napig ... :D

A Valentin nap eredetileg szeretet-ünnep, amibe a szeretetérzés minden változata jól elfért. Mára azonban inkább a szerelmeseké a még egy alkalom a mindent elsöprõen lángoló érzelemáradat egymás nyakába zúdítására. Nagyon helyesen! :)

A barátság ünneplése, a cimborák összemosolygása, a barátok köszöntése valahogy kitoloncolódott a Valentin napból. Mégis, milyen furán nézne ki, ha egy srác képilapit küldene a barátjának Bálintkor! Nahh, kivágnák a csukáját a törzshelycsehójából azonnal... :D

Pedig, ha valami ünnepre méltó, ha valaminek lehet örülni, ha valamirõl megemlékezve bohó és vidám lesz az ember, ha van ünnep, ami erõt ad, hát bizony, a barátság az, mindenképpen! Mivel ünnepelni nagyon jó, hiszen csuda finomakat lehet fõzni, rengeteget lehet dumcsizni, fel lehet venni a legcsinibb, bulis cuccokat, jókat lehet :dinom és :koccint javaslom, újítsuk föl Katalónia április 23-25. ünnepét!

Mint tudható, Katalónia egyik legnagyobb ünnepe Sant Jordí napja. Sárkányölõ Szent György Katalónia patrónusa.

A katalánok, és nyomdokaikban [b]Európában mindazok, akik barátként tartják egymást számon, GYÖRGY NAPJÁN EGY SZÁL RÓZSÁT ÉS EGY KÖNYVET ajándékoznak egymásnak.[/b] :rozsa

Az UNESCO kezdeményezésére, 1996 óta – Cervantes és Shakespeare évforulóján - ugyanez az áprilisi nap [b]A KÖNYV VILÁGNAPJA[/b], éppen a katalánok javaslata alapján.
Sárkányölõ Szent Györgyöt a magyar katolikus és népi hagyomány is ünnepli, bezony!

A mi gyönyörû hazánkban, ebben a barátságos országban, ahol annyira mélyen gyökerezik a hûség, az áldozatvállalás, a bajtársias kiállás itt, ahol olyan ízes a szó: BARÁTOM, ahol olyan jó „... Hanyas vagy? ...” társakkal összejönni, megdumálni, szétvitatni, megvállazni, itt, ahol [b]választott testvéreink: barátaink[/b] tartják bennünk a hitet és erõt, itt ne lenne saját ünnepe a BARÁTSÁGNAK?!

De legyen! Legyen igaza az anyósok leganyósabbikának is! :)

[b]Legyen újra európai ünnepe, magyar ünnepe a barátságnak, Szent György napján!
Szeretettel hívlak Benneteket, Drágácskáim az új magyar BARÁTSÁGÜNNEPRE!
Elevenítsük föl SZENT GYÖRGY NAPJÁN, A KÖNYV VILÁGNAPJÁN a BARÁTSÁG ÜNNEPÉT![/b]

[u]Emlékezzünk meg a barátainkról! :) Nevezzük néven õket, és igen! Küldjünk nekik, barátainknak, küldjünk egymásnak ezen a napon egy könyvet és egy rózsát![/u]


... és most, Drágácskáim, köszöntelek Benneteket szeretettel a BARÁTSÁGÜNNEPEN és küldöm mindjárt a könyvet és küldöm a rózsát!

... deyooo, hogy [b]itt[/b] ... nekem ... BARÁTAIM VANNAK!

2010. április 23.
SZENT GYÖRGY NAPJA
A KÖNYV VILÁGNAPJA
[b]A MAGYAR BARÁTSÁGÜNNEP NAPJA[/b]

@psy
:) Psy*****